На добром путу: eтнологија Срба у Мађарској

Abstract

Етнолошки радови о Србима у Мађарској сагледани су у светлу онога што је објављено у зборницима конференција у Бекешчаби (1975–2004), часописима Етнографија Јужних Словена (1975–1993) и Етнографија Срба у Мaђарској (1997–), само једног броја Folklór és tradíció (VII, 1994), као и неких чланака и књига публикованих у последње четири деценије у Србији и Мађарској на српском језику. Тематском сврставању подвргнути су радови који се по свом садржају односе на Србе у Мађарској, етнолингвистичке синтезе, студије о породици, историјско-архивистички компендиј о оптирању, али такође и историјски романи из прошлости Срба у Мађарској и оптаната у Србији, а све то у складу са схватањем да аналитичке монографије претходе синтетичком раду и да га допуњују. Све побројано, уз додатак једне социолошке студије о староседеоцима и анализе статистичких података о Србима у Мађарској, веома добро се уклапа са широко схваћеном проблематиком етнолошких наука. Уз то, није заборављена ни научно популарна делатност.

Ethnological works on Serbs in Hungary are observed in the light of the material published in the volumes from the conferences in Békéscsaba (1975-2004), journals Ethnography of Southern Slavs (1975-1993) and Ethnography of Serbs in Hungary (1997-), one issue of the journal Folklore es Traditio (VII, 1994), and a number of articles and books published in the Serbian language in Serbia and Hungary during the last four decades. The works which subject matter covers the Serbs in Hungary, such are ethno-linguistic syntheses, family studies, historical-archivist compendium on opting for Serbia after the World War One, together with historical novels from the past of Serbs in Hungary, including those about optants, have been thematically classified, following the understanding that analytical monographs precede and supplement the synthetic work. All the above, together with one sociological study about natives and immigrants in late 20th century from the territory of the former Yugoslavia and the analyses of statistical data about Serbs in Hungary, very well match the broadly understood subject matter of ethnological sciences. Besides, the scientific popular activity has neither been forgotten.

A magyarországi szerbekről szóló néprajztudományi, etnológiai kutatásokat a békéscsabai néprajztudományi konferenciák (1975–2004) tanulmányköte- teiben, a Magyarországi délszlávok néprajza (1975–1993) és a Magyarországi szerbek néprajza (1997–) tanulmányköteteiben, illetve a Folklór és tradíció egyik számában (VII, 1994) közzétett munkák, valamint az elmúlt negyven évben Magyarországon és Szerbiában szerb nyelven publikált egyes könyvek és cikkek alapján tekintettük át. Tematikus besorolásnak vetettük alá mindazokat a műveket, amelyek tartalmilag a magyarországi szerbségre vonatkoznak. Ilyenek az etno-ligvisztikai szintézisek, a családokról szóló tanulmányok, az 1920 utáni optálással kapcsolatos történelmi-levéltári összefoglalók, de úgyszintén ide tartoznak a magyarországi szerbek történetével és a szerbiai optálással kapcsolatos történelmi regények – mindez azon felfogással összhangban, hogy az elemzői monográfiák megelőzik és kiegészítik a szintézise- ket. Ezen publikációk – ide sorolva még egy, az őshonos szerbekről szóló szociológiai tanulmányt és a magyarországi szerbekről szóló statisztikai adatok elemzését is – jól illeszkednek az etnológia szélesen értelmezett problémakörébe. Mindemellett nem feledkeztünk meg a tudományos népszerűsítő tevékenységről sem.